Magyar-kút” ÁMK, Etyek Német Nemzetiségi Általános Iskolája

Iskolánk története

A XVIII. század elejéig a községben csak református magyarok éltek. Ekkor több hullámban katolikus német családok települtek a községbe, elsősorban Württenberg környékéről. Egy 1745-ös összeírásban Etyek, már mint vegyes vallású község szerepelt. A lakosok magyar és német nemzetségűek voltak. Az iskolában írást, olvasást, hittant és esetleg számolást tanítottak. Első tanítóként Hassenmann Mátyást említik. Az oktatás német nyelven folyt, mivel a katolikusok - 4 házaspár kivételével - németek voltak. 1770-ben 25 gyermeket oktatott a tanító, 1781-ben 100 fiút és 25 lányt. A tanulók száma ezután is tovább nőtt. 1785-ben 158 tanulót tartottak nyílván. Egy 1818-beli jelentés szerint „az iskola állapota jó, a falu közepén van. A fehérvári káptalan tartja rendben. Fiúk, lányok közösen járnak.” 1841-ben az iskola egyetlen, nagyon sötét tantermében 242 gyerek tanult hittant, írást, olvasást, számtant. A tankönyvek, írószerek biztosítása a szülők gondja volt.
Az iskolaépületet 1911-ben ismét bővítették. Ekkor az épületben összesen tíz tanterem és három tanítói lakás volt. 1919 után az iskola ismét visszakerült az egyház felügyelete alá. Ekkor a községben csak egyetlen oktatási intézmény működött, mivel a református népiskola már 1913-ban megszűnt. A tanítás nyelve a magyar volt, de heti két órában németet is tanítottak. Az oktatás részben osztott osztályokban folyt. 6 osztály volt a kötelező. 1941-ben 582 tanulót tartottak nyílván. A tanítók számát növelték, mivel a tanulók száma egy tanév alatt 661-re nőtt. 1945-ben már hat pedagógus dolgozik a faluban, így délelőtt és délután is folyhatott a tanítás.
1948 júniusában államosították az iskolákat. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola, a református iskola és a községhez tartozó botpusztai és Richárd-majori, egy tanerős római katolikus iskola. A Magyar utcai épület lett az Állami Általános Iskola főépülete. 1955-ben a Földműves Szövetkezet a Magyar utcai épület mögötti udvart átengedte az iskolának. Az intézmény az 1956/57-es tanévben megkapta a pártház régi nagytermét, amelyből tantermet alakítottak ki. 1960-ban készült el a tornateremhez tartozó öltöző és szertár. Az oktatás váltott tanítással folyt. Az 1963/64-es tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv tanítása. A tanulók fakultatív, összevont csoportokban heti négy órában tanulták a nyelvet. Az 1969/70-es tanévben az iskola egyik földszinti terméből nevelői szobát és irodát alakítottak ki. 1978-tól kezdve a tanulók órarendjükbe építve tanulják a német nemzetiségi nyelvet.
Az etyeki Német Nemzetiségi Általános Iskola épületének jelentősebb mértékű felújítására 1982-84-es években került sor, akkor fő- és válaszfalcseréket, födém- és részben nyílászáró cseréket végeztek, új gyermek és tanári mosdót alakítottak ki. Az eltelt időszakban építési, felújítási munka nem történt, a meglévő fűtési és vízellátási rendszert korszerűsítették az erőforrások nagyságrendjéhez mérten.
Az Önkormányzat az iskola teljes felújítását tervezi, különös tekintettel az Uniós szabványok és szabályok kötelezően betartandó előírásaira. Az Önkormányzat költségvetésében az épület teljes korszerűsítési és felújítási munkáinak terveztetését és kivitelezését egyaránt több ütemre bontva kívánja végrehajtani.