Developed in conjunction with Ext-Joom.com

Programajánló

Gyereknap mgh

KEREKITO

Oldalainkat olvassák:

Oldalainkat 74 vendég böngészi

2008. május 22-tõl életbe lépett a 9/2008 (11.22) ÖTM rendelettel kiadott új, Országos Tûzvédelmi Szabályzat. A mezõgazdaság tûzvédelmére az alábbi szabályok vonatkoznak:
 
 
ARATÁS
1. A kalászos termény betakarítását lehetõleg a közút, illetõleg a vasútvonal mentén kell elõ­ször elvégezni.
2. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélsõ vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolsá­gok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejûleg, a szálas ta­karmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követõen legalább 3 méter széles védõszántást kell alkalmazni.
3. Gabonatáblán dohányozni még a jármûvek, erõ- és munkagépek vezetõ fülkéiben sem sza­bad.
4. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghetõ anyagtól és növényzettõl men­tes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohány nemû gyûjtéséhez és eloltá­sához megfelelõ mennyiségû vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
SZÉRÛ, ROSTNÖVÉNYTÁROLÓ, KAZAL
 
1. A mezõn (határban) Összerakott kazal, valamint a szérû és rostnövénytároló elhelyezésénél a
szélsõ tárolási egység és a környezõ építményektõl a következõ tûztávolságot kell megtartani:
a) az „A" és „B" tûzveszélyességi osztályba tartozó építményektõl legalább 200 métert;
b) a „C"-„E" tûzveszélyességi osztályba tartozó építményektõl legalább 100 métert;
c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert;
d) a közúttól, erdõtõl, lábon álló gabonától legalább 25 métert;
e) nagyfeszültségû, föld feletti villamos vezetéktõl a legfelsõ villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.
 
2. Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendõ alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
3. A szérûben csak kalászos terményt, szálastakarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
4. A szérûn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levõ kazal az elõzõ sorban levõ két kazal közé kerüljön.
5. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
6. A mezõn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat leg­alább 3 méter széles védõszántással kell körülvenni.
7. A szérû és a rostnövénytároló területét az éghetõ hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani.
8. Dohányozni a szérû és a rostnövénytároló szélsõ tárolási egységétõl, illetõleg a más helyen lévõ kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérû és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.
9. A rostnövény osztályozása esetén egy idõben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
10. A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélsõ kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tûztávolságot kell biztosítani.
11. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól leg­alább 10 méter, rostkazaltól, épülettõl legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.
 
A TARLÓ- ÉS A NÖVÉNYI HULLADÉK ÉGETÉSÉNEK SZABÁLYAI
1. Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerû tûzveszélyes tevékeny­ség.
2. A tervezett - 1. bekezdés szerinti - égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak írásban be kell jelen­teni.
3. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tûzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejûleg történõ felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel meg­semmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
4. Kukoricatarló-égetésnél a 3. bekezdésben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni.
5. A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fa-tisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az aran­kafoltokat - megfelelõ tûzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
6. Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhetõ, hogy az a környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
7. Ennek érdekében
a. a tarlót, vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére
a helyi adottságoknak megfelelõ, de legalább 6 méteres védõsávot kell szántással biztosítani;
b. a tarlóégetést 30 Ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik
szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
c. a tarlóégetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelõ
létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni, és legalább egy traktort
ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
d. a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet õrizetlenül hagyni tilos,
és veszély esetén vagy ha a tûzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
 
8. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni
és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni.
 
A MEZÕGAZDASÁGI ERÕ- ÉS MUNKAGÉPEK
1. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzás i és bálázási munkáiban csak az a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõ, legalább egy, az érvényben lévõ hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelõ, 21A és 113B vizsgálati egységtûz oltására al­kalmas tûzoltó készülékkel is ellátott erõ- és munkagép, valamint egyéb jármû vehet részt, amelynek tûzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelõzõen az üzemeltetõ elvégezte. A jármû megfelelõségérõl szemle keretében kell meggyõzõdni, amelynek tervezett idõpontját 8 nappal elõbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságra be kell jelenteni. A szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a jármûvön el kell helyezni és a szemlét követõ 8 napon belül a tûzoltóságnak meg kell küldeni.
2. Az üzemelõ erõ- és munkagép kezelõje szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörõ mûszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghetõ anyagtól szükség esetén megtisztítani.
3. A tartalék üzem- és kenõanyagot az erõ- és munkagéptõl, a kazaltól és a gabonatáblától leg­alább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghetõ hulladéktól, növényzettõl mentes területen.
4. Erõ- és munkagépen, gépjármûvön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérûn és a rostnövénytároló terüle­tén nem végezhetõ.
5. Munkaszünet idejére az arató-, cséplõgépet, az erõgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytõl, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhe­lyezni, éghetõ hulladéktól, növényzettõl mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védõszántáson kívül kell az arató-, cséplõ-, erõ- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
6. Az arató-, cséplõgépet hajlékony földelõ vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghetõ, villamosságot nem vezetõ anyagú védõburkolattal kell ellátni,
7. Az erõ- és munkagépet, arató-, cséplõgépet a kezelõ üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
8. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végzõ erõgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erõgép égésterméke, illetõleg annak elvezetõ csö­ve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
9. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevõ erõgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.
10. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t
 
A TERMÉNYSZÁRÍTÁS SZABÁLYAI
 
1. Szellõztetéssel történõ szárítás esetén
a. szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-
45% alá csökkent;
b. a kazlak méretének meghatározásánál a szellõzõ ventilátor teljesítõképességét és e
rész 1/6, fejezet 2. táblázatának elõírásait kell figyelembe venni;
c. a takarmányt felületi víztõi mentesen kell a megfelelõen elõkészített kazalszárító
berendezésre behordani, és - elõírt rétegvastagságig, illetõleg magasságig -
d. a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenként! kazalozás során új réteget csak az elõzõ réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni;
e. a kazlat beázástól védeni kell;
f. a kazal belsõ hõmérsékletét rendszeresen és szakszerûen mérni kell;
g. a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzõk részére ki kell adni,
 
2. Terményszárító berendezéssel történõ szárítás esetén a tûzvédelmi elõírások megtartásáért
és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenõrzéséért az üzemeltetõ, illetõleg a kezelõ személyzet a felelõs. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
 
Külön felhívom a figyelmüket a következõkre:
 
Gazdálkodó személvek, szervezetek:
Erdõk körül védõszántások kialakítása, erdõkben tûzvédõ ösvények, nyiladékok felújítása, tisz­títása, tûzveszélyre figyelmeztetõ táblák felújítása, pótlása, szerszámbázisok ellenõrzése, figye­lõ- és készenléti szolgálat megszervezése, tûzriadó tervek pontosítása.
Tûzoltáshoz szükséges eszközök készenlétbe helyezése, ellenõrzése.
Riasztási lehetõségek pontosítása, dolgozók oktatása.
 
Önkormányzatok:
Önkéntes tûzoltóságokkal, tûzoltó egyesületekkel a feladatok megbeszélése, riasztások pontosí­tása.
Erdõbirtokos társaságok és mezõgazdasági gazdálkodó szervezetek figyelmének felhívása a kialakult veszélyhelyzetre, és a tüzek megelõzése érdekében teendõ intézkedésekre.
 
Önkéntes tûzoltóságok, tûzoltó egyesületek:
málházás kéziszerszámainak felülvizsgálata, javítása, pótlása,
riasztási rendszer pontosítása, gyakorlati ellenõrzése,
avar- és erdõtüzek oltásával kapcsolatos taktikai ismeretek felfrissítése.
 

Megértõ közremûködésüket elõre is köszönöm, bízom benne elfogadják, hogy a tûzmegelõzés kö­zös ügyünk, és Önök is tesznek érdekében.

(c) 2017 Etyek Nagyközség Honlapja
by InterProgNET