Developed in conjunction with Ext-Joom.com

Programajánló

etyek ujhegy lakossagi forum A5

KEREKITO

Oldalainkat olvassák:

Oldalainkat 53 vendég böngészi
ÖZVEGYKLUB

Amikor dr. Papp Ferenc letelepedett Etyeken, nagyon kiérzékenyültté vált az orvos-beteg viszonyra, odafigyelt a hozzá forduló betegek legapróbb rezdüléseire is. Észrevette, hogy viszonylag sok idõs asszony függ nyugtatószerektõl, nem tud meglenni nélkülük, rendszeresen felíratják a Seduxent. Ennek okát kutatva Papp doktor felismerte, hogy a megözvegyülés sorscsapása volt, amikor elõször kaptak a kezükbe nyugtatót. Rövid idõn belül elhatározta, hogy nem gyógyszerrel, hanem a csoport erejével veszi fel a harcot, hiszen az özvegység nem betegség, nem „gyógyírt”, hanem gyógyító élethelyzetet kell teremteni, így létrehozta az Özvegyklubot, mint önsegítõ közösséget, 1987 áprilisában.

A csoport tagjai néhány foglalkozás után spontán módon elkezdték elgyászolni halottukat, elvégezték a gyászmunkát. Amikor valamennyien túl voltak e rítuson, hirtelen elemi erõvel tört fel a csoport tagjaiból az életigenlés katartikus hangulatot hozva létre. A gyászmunka elvégzése egymás megértõ, sorsközös közegében olyan erõs kapcsolatokat teremtett a klub tagjai között, hogy vállalták a falu elõítéletei ellenére azt is, hogy immár mernek mulatni, énekelni, táncolni kis ünnepségeiken, névnapokon. Ez komoly ellenérzéseket generált a többi idõs asszony szemében, így lassan-lassan, ahogy fogytak az évek során a klubtagok, nem jött utánpótlás, majdnem elhalt a csoport.

Ekkor Papp doktor központi pályázatok lehetõségei révén olyan gazdag programokat tudott szervezni, melytõl új tagok jelentkeztek. Nagyon jó lett a sajtójuk, kiderült, hogy egész Kelet-Közép-Európában az Etyeki Özvegyklub volt az elsõ. Szerencsére az országban többfelé alakultak (néhol az etyeki mintát követve, másutt más elvek alapján szervezõdve) özvegyklubok. Az 1999. év aztán meghozta a nemzetközi elismerést: Svájcban, Baselben élõ özvegyek egy riportból tudomást szereztek az etyeki klubról, meghívták a csapatot, és így az Etyeki Özvegyklub alapító tagja lett a VIDUA Internationalnak, mely az Özvegyek Európai Egyesülete és elsõ kongresszusát 2000-ben Etyeken sikerült megszervezni. Magyarországról részt vettek Budapestrõl, Gyömrõrõl, Zircrõl, Kisnánáról. A kongresszus vendége volt Iván László professzor. 

A klub tagjai tovább keresik – most már Európa méretei közepette – özvegy sorstársaikkal a kapcsolatokat, és szeretnék elérni, hogy hazánkban is mind több özvegyklub alakuljon, hiszen a probléma évrõl évre sok ezer embert érint, a magányt fel lehet oldani a sorsközös emberek segítõ közegében, meg lehet elõzni a deviáns idõskori jelenségeket, a patológiás gyászreakciókat. 2001-ben létrehozták az Özvegyek Önsegítõ Közösségét, mely országos hatáskörû, közhasznú szervezetként érdekképviseleti funkcióval fogja képviselni az özvegység ügyét és az özvegyklubok mozgalmát.

Kapcsolattartó: Strasserné Ilona
Tel: 06-22-353-665

VIDUA ITERNATIONAL

VIDUA a latin nyelvbõl származik és özvegyet jelent. Az öt gyûrû az öt földrészt jelképezi. VIDUA egy jótékonysági egyesület, mely az özvegyemberek érdekeit képviseli, úgy szociális mint jogi és anyagi vonatkozásban. Az egyesület politikai és vallási vonatkozásban teljesen független.

A KLUB

VIDUA egy esztendõ elõkészítõ munka után 1995 tavaszán clubként alakult. Az özvegyek a társadalom önálló tagjai. Önálló, életvidám asszonyok sok újat létesítenek és sok szépet élnek át ezen keresztül. A számtalan szép megnyilvánulás ellenére, amelyben az ember egy kedves szoros családtag halála alkalmából barátai, ismerõsei részérõl írásban részesül, számtalan esetben az a tapasztalat, hogy a személyes kapcsolatok megszûnnek. A meghívások kimaradnak, sokszor az ismerõsök járdát váltanak, hogy ne kelljen találkozni, stb.

Bár a halál minden családot elõbb vagy utóbb, egyszer vagy többször utolér, az emberek gyakran nem tudják, hogy lépjenek fel a hozzátartozókkal szemben. Ez egy különösen kemény csapás özvegy embereknél minden korcsoportban abban az idõszakaszban, mikor amúgy is az az érzés uralkodik rajtuk, mintha félbevágták volna õket.

Sok asszonynak a családi élet folyamán nincs kapcsolata a külvilághoz, idõs asszonyok a hosszas ápolási idõszak alatt elvesztették ismerettségi körüket. Ha nincs saját nyugdíjuk, lényegesen rosszabb anyagi helyzetük, mint az özvegy férfiaknak. Fiatal özvegyemberek, férfiak és nõk, gyermekekkel, sokszor súlyos anyagi problémákkal állnak szemben. Mindehhez hozzájárul, hogy egyedülállók a pártársadalomban nem mindenhol szívesen látottak, kedveltek.

A VIDUA CÉLJA

A VIDUA célja egy az egész világot összekötõ hálózat felépítése.

ELFOGLALTSÁGOK, RENDEZVÉNYEK

A vezetõ csoport havonta egy kirándulást, sétát vagy egyéb rendezvényt organizál. Gyermekes özvegyek csoportja (férfiak és nõk), a fiatalok és az idõsek csoportja mind saját program felett rendelkezik.

SZOLGÁLTATÁSOK

Kölcsönös ajánlatok állnak rendelkezésre, mint például beteglátogatás, adminisztratív kíséret halálesetnél, olcsó taxisszolgálat, éjszakázási lehetõségek, gyermekek felügyelete, állatõrzés, fordítási munkák, tanácsadói címek közvetítése stb.

TAGSÁGI DÍJ

A klub kiadásai tagsági díjakból és adományokból fedeztetik.

HONLAP
www.vidua.org 

AZ ETYEKI ÖZVEGYEK KLUBSZERVEZÕJE

dr. Papp Ferenc családorvos a tatabányai tanács egészségügyi osztályán ledolgozott hét év után elhatározta, hogy visszatér a gyógyításhoz, és csak a rábízott munkát végzi el, nem érdekli többé semmilyen vezetõ beosztás. A “fogadalom” végül nem sikerült. A település polgármestere lett '90-ben, sõt, munkája mellett megszervezte a helyi özvegyasszonyoknak az ország elsõ özvegyklubját, vérnyomásmérõket szerzett, és megtanította azt használni betegeinek. Az utóbbi ötlet azonban nem azért jött, hogy a doktor kímélje magát, vagy leadja ezt a feladatot. Hanem mert az aktív-beteg modell kidolgozója.

Papp doktor egy visszatekintésében nem igazán tudott mást elképzelni, mint az orvosi munkát. Mindenképpen tovább akart tanulni, és nem a tanítói pályán. Olyan szakma, amihez humánum kellett, nem sok volt az orvosi pályán kívül. Már az elején a mentálhigiéné kezdte érdekelni. Az egyetem után négy évig volt a Komárom-Esztergomi megyeszékhelyen körzeti orvos, majd a tanácsban, az egészségügyi osztályon töltött el hét évet. A tanácsban ledolgozott idõt egyértelmûen sikeresnek ítéli meg. Az eleinte padlón lévõ alapellátást sikerült annyira feljavítani, hogy az összes állást betöltötték, a kollégák fele szakorvos volt, négyen pedig az egyetemi orvosképzésbe is bekapcsolódtak.


Aztán következett Etyek. A szervezési készsége itt is megmutatkozott. Az özvegyklub létrejötte után nem sokkal polgármester lett, és a vezetése alatti idõszak volt az, amikor az infrastruktúra kiépült. Dicsekvés nélkül mondja: “meglöktem a falu szekerét, a lényegi dolgok eldõltek az alatt a négy év alatt”. Ivóvizet, gázt kapott a település, befejezõdött a csatornázás, elkezdett a telefonhálózat is bõvülni. Megszületett egy általános rendezési terv, amely a helyi értékeket is számba vette, így Etyek a fejlõdés ellenére is õrizni tudja örökségeit. A befektetésekkel sikerült elérni, hogy az ingatlanárak emelkedjenek, és a helyiek vagyona felértékelõdjön.

Polgármestersége alatt orvosként is megállta a helyét. Egy jótékonysági koncert bevételébõl rohamkocsit szerzett a falunak, a Phare-pályázaton nyert pénzbõl EKG-t és 15 automata vérnyomásmérõt vásárolt. A gépek elõtt már 42 vérnyomásmérõt is sikerült beszereztetnie, s a betegei ezeket már megtanulták használni. Aki megvette a gépet, arra nem sajnálta az idõt, megtanította, miként lehet vezetni a vérnyomásnaplót és használni a vérnyomásmérõt. A betegek pedig az értékek alapján szedték a gyógyszereket, vagy elemezgették a méréseket a vérnyomás-klubban.

„Ez az aktív-beteg program, amikor az orvos leveszi a köpenyét, és azt mutatja, hogy ugyanolyan ember, mint a páciense. Az orvosnak nem kell folyton a beteggel foglalkoznia, az emberek maguk is tudnak vigyázni az egészségükre. Ebbe a programba tökéletesen beleillik a vérnyomásmérés, amit meggyõzõdésem, hogy nem szabad belgyógyászati osztályon kezelni. Klasszikus háziorvosi terület, amikor a beteg életvitelére jellemzõ terápiát kell megtalálni azokkal a stressztényezõkkel együtt, amik naponta érik. Olyan gyógymódot, ami a hétköznapi életéhez igazodik úgy, hogy még akár a reggeli kávéja, vagy esti fröccse is beleférjen.” 
 

dr. Papp Ferenc emlékére
1949-2007

 

(c) 2016 Etyek Nagyközség Honlapja
by InterProgNET