A "Magyarkút" Nemzetközi Vidékfejlesztési Forrásközpont

tevékenységével hozzájárul nemcsak a vidéki térségek népességmegtartó képességének növeléséhez, hanem a képesség megtartó népesség erősítéséhez is. A vidékfejlesztés/falu megújítás döntően a helyi emberi erőforráson múlik, az ott élők azon képességén, hogy változtassanak helyzetükön és megtalálják azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik. Ez segíti őket abban, hogy hozzájussanak azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyek révén e célok meg is valósulhatnak. (Különösen kistelepüléseken fontos ez, ahol sokszor nincs más fejleszteni való, csak az ember.)

A másik vidékfejlesztési erőforrás a helyi tudás és kultúra. Az az évszázadok alatt fölhalmozódott tudás-készlet, ami különböző okok miatt elhalványult és az Európai Unióval megjelenő globalizáció hatására veszélynek van kitéve.

A harmadik és legfontosabb erőforrás a természeti/ökológiai környezet, mely tekintettel az alapvetően mezőgazdaságra épülő vidéki gazdaságot megkívánja az egyensúlyt az ember és természet között. A vidéki térségek különösen érzékenyek erre, hiszen sokszor maga a környezet a legfontosabb vagyona/értéke ezeknek a térségeknek.

MIÉRT ETYEK? HÁROM ÉRV

Ha Magyarország vidéki településeit be akarjuk kapcsolni az európai gazdasági és kulturális vérkeringésbe, akkor ennek egyik legkézenfekvőbb lehetősége az, ha olyan intézményeket és programokat hozunk létre vidéken, amelyek helyi és térségi kisugárzásukkal ott, helyben, nem a nagyvárosokból irányítva elősegítik ennek a vérkeringésnek a kialakulását. Ez az egyik érv, ezért vidéken.

A Zsámbéki-medencében, BP -től 26, Székesfehérvártól 40 km- re fekvő kistelepülés megőrizte közösségi értékeit, karakteres dombvidéki gazdálkodását, sokszínű helyi kulturális értékeit, és ügyesen teremt egyensúlyt az új, főváros környéki fejlődési trendek érvényesülése és a vidékiség értékeinek megtartása között. Ez az egyensúlyteremtő képesség és példa a második fontos érv.

Etyek jelentős borászata, szőlészete ("Budapest szőlőskertje") a megőrzött helyi tudás példája. Jól fejlődik a falusi turizmus, sokféle szolgáltatás érhető el helyben a helyi kisvállalkozásoknak köszönhetően. Évtizedek óta itt működik az "Etyeki Műhely", a nemzetközileg is elismert kézműves-iskola, melynek természet-orientált, kultúrákon átnyúló, általános emberi értékeket és anyaghasználatot követő módszertani, művészeti megközelítése pedagógusok és iparművészek generációinak a munkájához ad szemléleti és gyakorlati hátteret, ugyanakkor a Műhely által kifejlesztett szemléletmód beépült a helyi iskolák pedagógiai munkájába is. A falu megőrizte, és féltve őrzi építészeti értékeit, a település hagyományos szerkezetét, a borpincéket és más hagyományos táji elemeket. Mindez a magyarországi falufejlesztés legjobb törekvéseit képviseli, és így a legjobb környezet és jó példa mindazok számára, akik az ország más területéről, vagy külföldről érkeznek a Nemzetközi Vidékfejlesztési Forrásközpont rendezvényeire. Ez tehát a harmadik érv, amely Etyekre vonzotta ezt a kezdeményezést.

A "MAGYARKÚT" NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI FORRÁSKÖZPONT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

Az újonnan létrejött intézmény bekapcsolódik a vidékfejlesztés és szakmapolitika hazai, európai és globális vérkeringésébe. Tevékenységével hozzájárul az európai és globális programokhoz, amelyek a vidéki térségek népességmegtartó képességét segítik elő. Részt vesz konkrét fejlesztési programokban, modellkísérletekben. Részt vállal a helyi, a Zsámbéki-medencéhez kötődő, a regionális és országos vidékfejlesztési programokban, összeköti a szakmai műhelyeket és a helyben cselekvő közösségeket.

A Forrásközpont az alábbi körben fejti ki tevékenységét:

• Tudásközpont: magyarországi, Európai és észak-amerikai vidékfejlesztési modellek gyűjtése, ezek elemzése és terjesztése, keleti szomszédaink és fejlődő országok felé is
• Tudásátadás: képzések szervezése, integrált/fenntartható vidékfejlesztés tanítása Etyek és a Zsámbéki-medence példáinak felhasználásával
• Kutatások a fenntartható vidékfejlesztés témakörében
• Tanácsadás: integrált/fenntartható vidékfejlesztés, a LEADER módszer elterjesztése
• A Központ helyet ad a tízéves nemzetközi vidékfejlesztési tapasztalattal rendelkező Faluműhely Alapítvány és a magyarországi Vidék Parlamentje (a helyi vidékfejlesztési kezdeményezések országos fóruma) irodájának, együtt dolgozik a LEADER Hungária Egyesülettel, mely a magyarországi LEADER Program céljainak megvalósítására alakult 2005-ben.

GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KISUGÁRZÁS

A Központ nemzetközi tevékenységének alapja az a hídszerep, amelyet egy közép-európai intézmény betölthet a legfejlettebb országok és a közép-kelet-európai kezdeményezés között:

• a "The Development School" (Fejlesztők Iskolája) londoni, posztgraduális magániskolával akkreditált képzéseken dolgozik együtt, melynek résztvevői fiatal kelet-közép-európai szakemberek;
• a PREPARE munkacsoporttal, mely az Európában működő vidékfejlesztési hálózatok szövetsége, közös vidékpolitikai fórumokat, képzési programokat szervez
• a magyarországi LEADER program sikerérét az ELARD-dal (Európai LEADER Szövetség), a svéd, az olasz és finn LEADER szövetséggel lépett együttműködésre
• Közös programok megvalósításán dolgozik kelet -és dél-kelet -európai országok vidékfejlesztő szervezeteivel az előcsatlakozási időszak leghasznosabb tapasztalatainak átadására.
Az etyeki rendezvények bevételt jelentenek a település kisvállalkozásainak; éttermek, panziók, bortermelők és kézművesek a helyi partnereink; személyes és projekt-kapcsolatok alakulnak ki a vendégként idelátogatók és helybéliek között; a helyi társadalom kinyílik a világra a kialakuló nemzetközi kapcsolatok révén
A település és Zsámbéki-medence jó példái, a kulturális örökség megtartása, a gazdálkodás, a turizmus, a kisvállalkozás-fejlesztés terén részei a Forrásközpont "tananyagának"

AZ ÉPÜLET

A SAPARD forrásból felújított ingatlan helyi védettség alatt álló épület, mely a felújítás előtti években üresen állt. Talán ez a legnagyobb, legrégibb, tipikusan a sváb településekre jellemző elrendezésű porta az egész településen. 18. századi alapokra épült a 19. században és a 20. század legelején, több ütemben. A 70-es években átépítették, eredeti belső elrendezését és udvari homlokzatait átalakították, így a felújítók számára külön kihívást jelentett, hogy hogyan lehet megőrizni, és egyben újragondolni az épületet úgy, hogy új, 21. századi funkciójának és a hagyománytiszteletnek egyszerre megfeleljen.

Az épület végül posztmodern montázsházként kelt új életre, azzal az üzenettel, hogy megjelenésében is egyszerre képviselje a lokalitást és az európaiságot. Az utcai homlokzat szinte érintetlen, az angyalfejes ablakok a 20. század elejének vidéki polgárosodásáról üzennek. A ház sóskúti kőből készült oromfalai és kőpillérei, a keleti oldal oszlopos tornáca Etyek és a Dél-Budai hegyvidék illetve a Zsámbéki-medence legősibb, a helyi építőanyag-forrásokat felhasználó falusi építészetét őrzik. Az U alakú épület újragondolt déli szárnya Európa mediterrán vidékeit, a nyugati szárny nyers téglaburkolata és ablakai az angolszász- németalföldi vidéki építészetet idézik, kifejezve az épület új funkcióját. Ugyanakkor nem idegen ez a sokszínűség ezen a tájon, hiszen a Zsámbéki-medence építészeti - és nemcsak építészeti - európaisága nem új jelenség, hiszen a híres zsámbéki templomrom francia építőinek kőbe faragott üzenete, vagy az egykori pátyi tejcsarnok "angolos" megjelenése köszön vissza ebben a montázsban.