 |
FELHÍVÁS ÓVODAI JELENTKEZÉSRE
Értesítem a község lakosságát, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§ (3) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától (2010. szeptember 1.) napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
|
FELHÍVÁS ISKOLAI BEIRATKOZÁSRA
Értesítem a község lakosságát, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKIM rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében a szülő március 1-e és április 30-a között köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
|
T Á J É K O Z T A T Ó
A Magyar-kút ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola tájékoztatója leendő 1. osztályosok szülei részére. A beiratkozással kapcsolatban.
|
Az ÁMK egységes nevelési rendszere
Általános művelődési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Etyek község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket.
|
Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás
Kistérségi közoktatási intézkedési terv
2008-2012 évekre
|
Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás
Közoktatási Esélyegyenlőségi Program 2007.
Tovább»
|
„Magyar-kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája
Helyi tanterv
|
MATEMATIKA
Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam)
A célok megfogalmazásában kiemelt szerepet kap a tapasztalatszerzésen nyugvó megismerési módszerek átadása, azaz a sokoldalú képességfejlesztés lehetősége.
A fejlesztési feladatokat az alapvető matematikai gondolkodáshoz szükséges tevékenységformák gyakorlásán keresztül teljesítjük, a tananyagot a képességfejlesztés célszerű eszközeként választjuk. A fejlesztés közös, általános és részletes feladatait a NAT életkori szakaszokra osztva körvonalazza.
|
MATEMATIKA
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2007. alapelvei szerint készült.
A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakaszban (1−6. évfolyam) keretén belül az 5−6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez.
|
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
Alapelvek, célok
Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.
|
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában.
|
IDEGEN NYELV: NÉMET
Bevezető és kezdő szakasz (2–4. évfolyam)
Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást.
|
IDEGEN NYELV: NÉMET
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival:
„Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást.
|
EMBER A TERMÉSZETBEN TERMÉSZETISMERET
Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)
Az intézményi gyakorlatnak megfelelően az 5-6. évfolyamos természetismeret tantárgy az „Ember a természetben” és a „Földünk-környezetünk” műveltségterületek tartalmait egységes tantárgyba foglalja össze. Több ponton kapcsolódik az „Ember és társadalom” műveltségterület egyes témaköreihez is.
|
EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA
Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)
A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak.
|
EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA
Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)
A kémia tantárgy az általános iskola 7-8. évfolyamaiban elsősorban az Ember a természetben műveltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban a Földünk – környezetünk műveltségi területhez is kapcsolódik.
|
EMBER A TERMÉSZETBEN EGÉSZSÉGTAN
Alapozó és fejlesztő szakasz (6. és 8. évfolyam)
A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával.
|
EMBER A TERMÉSZETBEN BIOLÓGIA
Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)
Az 5−6. évfolyamon a tanulók, a Természetismeret tantárgy keretében ismereteket szereztek a természet alapjelenségeiről, az élő és élettelen természetről, megismerték az alapvető összefüggéseket.
Az egyszerűbb természettudományos fogalmak kialakításakor gyakorolták a megismerési módszereket, fejlődött a gondolkodásuk, képesek elemi szinten elvonatkoztatni, általánosítani, konkretizálni, ítéletet alkotni és következtetéseket levonni.
|
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálja az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését.
|
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik is azt.
|
KÖRNYEZETISMERET
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
Az Ember a természetben műveltségterületen az oktatás-nevelés a természeti folyamatok, összefüggések és az ember ezekkel való kapcsolatára, megértésére épül. A tanulás során létrejött tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie a mindennapi tevékenységekben való alkalmazásra.
|
FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ
Fejlesztő szakasz (7–8. évfolyam)
A földrajz tantárgy feldolgozza a NAT által meghatározott, a Földünk–környezetünk műveltségi területben rögzített fejlesztési feladatokat. Megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak, melyeket változásaiban, kölcsönhatásaiban és fejlődésében mutat be, és komplexen, a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjából dolgoz fel.
|
MŰVÉSZETEK: VIZUÁLIS KULTÚRA
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Továbbá célja azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.
|
MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Az alapozó szakaszban fontos céllá válik a korábbi, közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása. A belső képekre épülő rajzi tevékenységet fokozatosan felváltja a látvány megfigyelésén alapuló, komolyabb koncentrációt igénylő rajzolás, festés. Fontos ugyanakkor a játékosság, az örömteli tevékeny, alkotó légkör fenntartása.
|
MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1−4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez és megértéséhez vezető utat. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség fejlesztése.
|
MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése
|
MŰVÉSZETEK TÁNC ÉS DRÁMA
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Dráma és tánc – választható modul tantárgy (5-6. évfolyam)
Általános irányelvek és célkitűzések az 5-6. osztályban
A tantárgyi modul célja, a felszabadult örömet nyújtó játéklehetőség megteremtése, melynek gyakorlatai és játékai során lehetőség adódik a tanulók saját teljesítményükhöz való optimális haladáshoz, különféle készségeik és képességeik területén.
|
MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
Fejlesztő szakasz (8. évfolyam)
A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az őket körülvevő, mediatizált világban való eligazodáshoz, illetve bátorítsa és fejlessze kreatív önkifejezésüket. A tantárgy – céljaiból adódóan – nagy hangsúlyt fektet a megismerésre, a kritikai attitűd kialakítására, a kéretlen befolyásolás elleni védekezőképesség kifejlesztésére, valamint az önálló alkotásra.
|
INFORMATIKA
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, így például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzésének, továbbításának, tárolásának és feldolgozásának. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében.
|
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
Bevezető és kezdő szakasz (1–4. évfolyam)
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületre készült Technika és életvitel tantárgy kerettantervének célja és feladata az iskoláknak és a műveltségterületet oktatóknak biztos alapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejlesztését szolgáló feladatok ellátásához.
Századunkra nélkülözhetetlenné vált az emberiség számára magas szintű technikai környezet.
|
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja
1. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése.
2. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése.
|
EMBER ÉS TÁRSADALOM ETIKA
Fejlesztő szakasz (7. évfolyam)
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A 7. OSZTÁLYBAN
Az aktív állampolgári létre való felkészülés-felkészítés fontos feladata a közoktatásnak. Az eredményes megoldáshoz szükséges megfelelőismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak. Az ismeretközvetítési folyamatot erősíti az Etika c. önálló tantárgy beemelése az oktatási folyamat fejlesztő szakaszának befejező évfolyamain. A képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremt lehetőségeket.
|
EMBER ÉS TÁRSADALOM TÖRTÉNELEM
Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)
A MEGÚJULT NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE A KÖZOKTATÁSBAN
A NAT Ember és társadalomra vonatkozó korábbi értelmezések kisebb-nagyobb változtatásokkal adaptálhatók a NAT 2007 alapelemeibe, a célok pedig lényegében nem változtak. Érdemi változás csupán az 5–6. évfolyam tantervében történt.
|
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Oktatás és nevelés .jpg)