Műemlékek
Magyar kút
![]() A gyerekek is megtalálták játékukat a kútnál, amíg a felnõttek munkájukat végezték, õk pancsolhattak a vízben. Jóllehet a Magyar-kút 18 évvel túlélte az etyeki németek kitelepítéséA hatvanas évek közepén kiépítették az egész faluban a vízvezeték-hálózatot. Az, hogy Etyek ivóvíz-ellátást kapott, természetesen örvendetes dolog volt, de ezért kemény árat kellett fizetni az etyekieknek. Higiéniai okok miatt - így mondták akkor - be kellett temetni mindhárom medencét. Több mint 30 év után az 1990-es években került sor a kút és környéke helyreállítására. Visszakerült ide a Nepomuki Szent János-szobor, itt állították fel továbbá a Kitelepítési emlékmûvet. A vizet azonban nem lehetett megmenteni, a rengeteg mûtrágyának, amelyet évtizedeken keresztül esztelenül szétszórtak a földeken, meg lett a szomorú következménye: az egykori finom forrásvíz már több éve ihatatlan, de ismét szabadon és büszkén folyik, éppen úgy, mint évezredekkel ezelõtt, és táplálja a Nádas tavat. Hidrológiai és ex lege védett természeti érték, egyedülálló forrásfoglalással. Ilyen mûemléki értékû, egyedülálló karakterû építészeti környezettel kevés forrás rendelkezik Magyarországon. t, szomorú sorsát nem kerülhette el. |
NEPOMUKI SZENT JÁNOS-SZOBOR
NEPOMUKI SZENT JÁNOSRÓL (Pomuk, 1350 Közép-Európában sok hídon, út mellett látható a többnyire barokk kiképzésû szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Õ Nepomuki Szent János, a hídon, úton, vízen járók védõszentje, a gyónási titok vértanúja, Közép-Európa egyik legismertebb szentje. A legenda szerint Wolfflin János Dél-Csehországban, a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született. Mint egyházi méltóságot és jelentõs szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége õt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, de mivel János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta, és a Moldva folyóba dobatta. Állítólag egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el. Ünnepnapja: május 16.
SZENT ORBÁN-SZOBOR Szent Orbán szobra – Öreghegy. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2001. május 25. Szent Orbán szobra – Vérti-dûlõ. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2002. május 24. Mûemléki védettséget élvez ez a Vérti-szõlõk között található szobor.
MÁRIA SZOBROK Az Öreg-hegyen áll az 1776-ból származó Szûz Mária-szobor. Maria és Harald Brennecke hozatta rendbe, restaurálás utáni megáldása: 2002. május 10. Szûz Mária szobra – Katolikus templomkert. 1771-ben készült, az Istenszülõt ábrázolja, az asszonyt, aki megszüli a Megváltót. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2006. július 1. A szobrok felújítását Rákos Péter, Sütõ József és Mészáros János restaurátorok végezték.
SEGÍTÕ SZÛZANYA-SZOBOR A Segítõ Szûzanya (Maria Hilf)-szobrát Maria és Harald Brennecke ajándékozta a településnek, és 2002-ben állították fel az Öreghegyi út mellet.
PRÉSHÁZAK, PINCÉK A II. világháború elõtt mintegy 1000 borospince volt itt. Ma kb. 500 mûködik. Két helyen is védett pincesort alkotnak, ezeket az 1800-as évek közepén alakították ki. Érdekes a Körpincesor, egy mélyedés szélén körben épített pincéivel és kocsibehajtóval, valamint a szintén öreg pincékbõl álló, L-alakú Kecske-gödör. Mindkettõ lényegében a település belterületén található. A védett pincesorokon az 1800-as évek közepén kialakított pincéket találunk. Ezek általában boltozatlan, agyagba vájt pincék, elõttük kõboltozatos présházak állnak.
|