Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egy időben, vagy nem sokkal később kezdődött. A stációk elhelyezése és rendje a felfelé vezető úton cikk-cakk-vonalban, majd a magaslatokon körben találhatók. A fülkékbe helyezett képek fémlapra (vaslemezre, bádogra) voltak festve. Festőjük ismeretlen. Kálvária képe még romjaiban is nagyszerű látványt mutat a falu közepén. Fellelhető a rendező elv, az adottságok érvényre juttatásának szándéka. A stációk sora a térszervezés szép rendjére vall. A Kálvária felújítása 2000 februárjában kezdődött és június végén fejeződött be. Átadása és felszentelése az Etyeki Búcsú alkalmából volt. A stációkövek, a Szent Vendel szobor és a három kereszt restaurálását Rákos Péter, Sütő József és Mészáros János restaurátorok végezték. A stációkon lévő alumínium kereszteket Vendli Péter készítette. A mozaikképek Csókos Varga Györgyi munkái.

A történelmi jelentőségű Körpince pince együttes, a Kecskegödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak a település gyöngyszemei. 

Nem csoda, hogy az etyekiek szőlő és bor iránti elkötelezettsége igen nagy. Ezt bizonyítja az is, hogy a településen több egyesület foglalkozik a helyi szokások megőrzésével és továbbadásával. A Körpince Kör Hagyományőrző Egyesület 2005 szeptemberében alakult, a Körpince pincetulajdonosainak elhatározásából. Fő céljuk az Etyeki Körpince pince együttesének megóvása, az etyeki borok hírének növelése, a bor-, falusi turizmus és a térség infrastrukturális fejlesztése.

Etyeki Lovarda