Ez a forrás - melynek vízhozama ma is 6-700 liter percenként - táplálja évezredek óta a Nádas tavat, mely egykor valószínûleg Háromrózsáig terjeszkedett. A kút épülete a XIX. század elsõ felében épült klasszicista stílusban. A Magyar-kút szolgáltatta az ivóvizet az emberek és állatok részére. A legeltetett állatok terelése a Magyar-kúthoz mindennapos tevékenység volt. Az asszonyok elõszeretettel mosták itt a ruhákat. Egyszerûen deszkalapra fektették, azután mosófával (prakkerrel) ütögették (prakkerolták) az áztatott ruhát.

A gyerekek is megtalálták játékukat a kútnál, amíg a felnõttek munkájukat végezték, õk pancsolhattak a vízben. Jóllehet a Magyar-kút 18 évvel túlélte az etyeki németek kitelepítéséA hatvanas évek közepén kiépítették az egész faluban a vízvezeték-hálózatot.

Az, hogy Etyek ivóvíz-ellátást kapott, természetesen örvendetes dolog volt, de ezért kemény árat kellett fizetni az etyekieknek. Higiéniai okok miatt - így mondták akkor - be kellett temetni mindhárom medencét. Több mint 30 év után az 1990-es években került sor a kút és környéke helyreállítására.

NEPOMUKI SZENT JÁNOSRÓL

(Pomuk, 1350 Közép-Európában sok hídon, út mellett látható a többnyire barokk kiképzésû szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Õ Nepomuki Szent János, a hídon, úton, vízen járók védõszentje, a gyónási titok vértanúja, Közép-Európa egyik legismertebb szentje. A legenda szerint Wolfflin János Dél-Csehországban, a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született. Mint egyházi méltóságot és jelentõs szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége õt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, de mivel János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta, és a Moldva folyóba dobatta. Állítólag egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el. Ünnepnapja: május 16.

Szent Orbán-szobor

Orbán német származású szent. Ünnepe: május 25. Etyek õrzi a szõlõsgazdák és szõlõhegyek védõszentjéhez, Szent Orbánhoz fûzõdõ szokásokat. Több szobrot is állítottak tiszteletére.- Prága, 1393. május 16.)

Szent Orbán szobra – Öreghegy. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2001. május 25.

Szent Orbán szobra – Vérti-dûlõ. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2002. május 24. Mûemléki védettséget élvez ez a Vérti-szõlõk között található szobor.

Az Öreg-hegyen áll az 1776-ból származó Szûz Mária-szobor. Maria és Harald Brennecke hozatta rendbe, restaurálás utáni megáldása: 2002. május 10.

Szûz Mária szobra – Katolikus templomkert. 1771-ben készült, az Istenszülõt ábrázolja, az asszonyt, aki megszüli a Megváltót. A szobor restaurálás utáni megáldása: 2006. július 1.

A szobrok felújítását Rákos Péter, Sütõ József és Mészáros János restaurátorok végezték.

Segítő Szűzanya-szobor

A Segítõ Szûzanya (Maria Hilf)-szobrát Maria és Harald Brennecke ajándékozta a településnek, és 2002-ben állították fel az Öreghegyi út mellet.

A II. világháború elõtt mintegy 1000 borospince volt itt. Ma kb. 500 mûködik. Két helyen is védett pincesort alkotnak, ezeket az 1800-as évek közepén alakították ki.

Érdekes a Körpincesor, egy mélyedés szélén körben épített pincéivel és kocsibehajtóval, valamint a szintén öreg pincékbõl álló, L-alakú Kecske-gödör. Mindkettõ lényegében a település belterületén található. A védett pincesorokon az 1800-as évek közepén kialakított pincéket találunk. Ezek általában boltozatlan, agyagba vájt pincék, elõttük kõboltozatos présházak állnak.