Amikor dr. Papp Ferenc letelepedett Etyeken, nagyon kiérzékenyültté vált az orvos-beteg viszonyra, odafigyelt a hozzá forduló betegek legapróbb rezdüléseire is. Észrevette, hogy viszonylag sok id?s asszony függ nyugtatószerekt?l, nem tud meglenni nélkülük, rendszeresen felíratják a Seduxent. Ennek okát kutatva Papp doktor felismerte, hogy a megözvegyülés sorscsapása volt, amikor el?ször kaptak a kezükbe nyugtatót. Rövid id?n belül elhatározta, hogy nem gyógyszerrel, hanem a csoport erejével veszi fel a harcot, hiszen az özvegység nem betegség, nem ?gyógyírt?, hanem gyógyító élethelyzetet kell teremteni, így létrehozta az Özvegyklubot, mint önsegít? közösséget, 1987 áprilisában.

A csoport tagjai néhány foglalkozás után spontán módon elkezdték elgyászolni halottukat, elvégezték a gyászmunkát. Amikor valamennyien túl voltak e rítuson, hirtelen elemi er?vel tört fel a csoport tagjaiból az életigenlés katartikus hangulatot hozva létre. A gyászmunka elvégzése egymás megért?, sorsközös közegében olyan er?s kapcsolatokat teremtett a klub tagjai között, hogy vállalták a falu el?ítéletei ellenére azt is, hogy immár mernek mulatni, énekelni, táncolni kis ünnepségeiken, névnapokon. Ez komoly ellenérzéseket generált a többi id?s asszony szemében, így lassan-lassan, ahogy fogytak az évek során a klubtagok, nem jött utánpótlás, majdnem elhalt a csoport.

Ekkor Papp doktor központi pályázatok lehet?ségei révén olyan gazdag programokat tudott szervezni, melyt?l új tagok jelentkeztek. Nagyon jó lett a sajtójuk, kiderült, hogy egész Kelet-Közép-Európában az Etyeki Özvegyklub volt az els?. Szerencsére az országban többfelé alakultak (néhol az etyeki mintát követve, másutt más elvek alapján szervez?dve) özvegyklubok. Az 1999. év aztán meghozta a nemzetközi elismerést: Svájcban, Baselben él? özvegyek egy riportból tudomást szereztek az etyeki klubról, meghívták a csapatot, és így az Etyeki Özvegyklub alapító tagja lett a VIDUA Internationalnak, mely az Özvegyek Európai Egyesülete és els? kongresszusát 2000-ben Etyeken sikerült megszervezni. Magyarországról részt vettek Budapestr?l, Gyömr?r?l, Zircr?l, Kisnánáról. A kongresszus vendége volt Iván László professzor. 

A klub tagjai tovább keresik ? most már Európa méretei közepette ? özvegy sorstársaikkal a kapcsolatokat, és szeretnék elérni, hogy hazánkban is mind több özvegyklub alakuljon, hiszen a probléma évr?l évre sok ezer embert érint, a magányt fel lehet oldani a sorsközös emberek segít? közegében, meg lehet el?zni a deviáns id?skori jelenségeket, a patológiás gyászreakciókat. 2001-ben létrehozták az Özvegyek Önsegít? Közösségét, mely országos hatáskör?, közhasznú szervezetként érdekképviseleti funkcióval fogja képviselni az özvegység ügyét és az özvegyklubok mozgalmát.

Kapcsolattartó: Strasserné Ilona
Tel: 06-22-353-665

VIDUA ITERNATIONAL

VIDUA a latin nyelvb?l származik és özvegyet jelent. Az öt gy?r? az öt földrészt jelképezi. VIDUA egy jótékonysági egyesület, mely az özvegyemberek érdekeit képviseli, úgy szociális mint jogi és anyagi vonatkozásban. Az egyesület politikai és vallási vonatkozásban teljesen független.

A KLUB

VIDUA egy esztend? el?készít? munka után 1995 tavaszán clubként alakult. Az özvegyek a társadalom önálló tagjai. Önálló, életvidám asszonyok sok újat létesítenek és sok szépet élnek át ezen keresztül. A számtalan szép megnyilvánulás ellenére, amelyben az ember egy kedves szoros családtag halála alkalmából barátai, ismer?sei részér?l írásban részesül, számtalan esetben az a tapasztalat, hogy a személyes kapcsolatok megsz?nnek. A meghívások kimaradnak, sokszor az ismer?sök járdát váltanak, hogy ne kelljen találkozni, stb.

Bár a halál minden családot el?bb vagy utóbb, egyszer vagy többször utolér, az emberek gyakran nem tudják, hogy lépjenek fel a hozzátartozókkal szemben. Ez egy különösen kemény csapás özvegy embereknél minden korcsoportban abban az id?szakaszban, mikor amúgy is az az érzés uralkodik rajtuk, mintha félbevágták volna ?ket.

Sok asszonynak a családi élet folyamán nincs kapcsolata a külvilághoz, id?s asszonyok a hosszas ápolási id?szak alatt elvesztették ismerettségi körüket. Ha nincs saját nyugdíjuk, lényegesen rosszabb anyagi helyzetük, mint az özvegy férfiaknak. Fiatal özvegyemberek, férfiak és n?k, gyermekekkel, sokszor súlyos anyagi problémákkal állnak szemben. Mindehhez hozzájárul, hogy egyedülállók a pártársadalomban nem mindenhol szívesen látottak, kedveltek.

A VIDUA CÉLJA

A VIDUA célja egy az egész világot összeköt? hálózat felépítése.

ELFOGLALTSÁGOK, RENDEZVÉNYEK

A vezet? csoport havonta egy kirándulást, sétát vagy egyéb rendezvényt organizál. Gyermekes özvegyek csoportja (férfiak és n?k), a fiatalok és az id?sek csoportja mind saját program felett rendelkezik.

SZOLGÁLTATÁSOK

Kölcsönös ajánlatok állnak rendelkezésre, mint például beteglátogatás, adminisztratív kíséret halálesetnél, olcsó taxisszolgálat, éjszakázási lehet?ségek, gyermekek felügyelete, állat?rzés, fordítási munkák, tanácsadói címek közvetítése stb.

TAGSÁGI DÍJ

A klub kiadásai tagsági díjakból és adományokból fedeztetik.

HONLAP
www.vidua.org 

AZ ETYEKI ÖZVEGYEK KLUBSZERVEZ?JE

dr. Papp Ferenc családorvos a tatabányai tanács egészségügyi osztályán ledolgozott hét év után elhatározta, hogy visszatér a gyógyításhoz, és csak a rábízott munkát végzi el, nem érdekli többé semmilyen vezet? beosztás. A ?fogadalom? végül nem sikerült. A település polgármestere lett ’90-ben, s?t, munkája mellett megszervezte a helyi özvegyasszonyoknak az ország els? özvegyklubját, vérnyomásmér?ket szerzett, és megtanította azt használni betegeinek. Az utóbbi ötlet azonban nem azért jött, hogy a doktor kímélje magát, vagy leadja ezt a feladatot. Hanem mert az aktív-beteg modell kidolgozója.

Papp doktor egy visszatekintésében nem igazán tudott mást elképzelni, mint az orvosi munkát. Mindenképpen tovább akart tanulni, és nem a tanítói pályán. Olyan szakma, amihez humánum kellett, nem sok volt az orvosi pályán kívül. Már az elején a mentálhigiéné kezdte érdekelni. Az egyetem után négy évig volt a Komárom-Esztergomi megyeszékhelyen körzeti orvos, majd a tanácsban, az egészségügyi osztályon töltött el hét évet. A tanácsban ledolgozott id?t egyértelm?en sikeresnek ítéli meg. Az eleinte padlón lév? alapellátást sikerült annyira feljavítani, hogy az összes állást betöltötték, a kollégák fele szakorvos volt, négyen pedig az egyetemi orvosképzésbe is bekapcsolódtak.

Aztán következett Etyek. A szervezési készsége itt is megmutatkozott. Az özvegyklub létrejötte után nem sokkal polgármester lett, és a vezetése alatti id?szak volt az, amikor az infrastruktúra kiépült. Dicsekvés nélkül mondja: ?meglöktem a falu szekerét, a lényegi dolgok eld?ltek az alatt a négy év alatt?. Ivóvizet, gázt kapott a település, befejez?dött a csatornázás, elkezdett a telefonhálózat is b?vülni. Megszületett egy általános rendezési terv, amely a helyi értékeket is számba vette, így Etyek a fejl?dés ellenére is ?rizni tudja örökségeit. A befektetésekkel sikerült elérni, hogy az ingatlanárak emelkedjenek, és a helyiek vagyona felértékel?djön.

Polgármestersége alatt orvosként is megállta a helyét. Egy jótékonysági koncert bevételéb?l rohamkocsit szerzett a falunak, a Phare-pályázaton nyert pénzb?l EKG-t és 15 automata vérnyomásmér?t vásárolt. A gépek el?tt már 42 vérnyomásmér?t is sikerült beszereztetnie, s a betegei ezeket már megtanulták használni. Aki megvette a gépet, arra nem sajnálta az id?t, megtanította, miként lehet vezetni a vérnyomásnaplót és használni a vérnyomásmér?t. A betegek pedig az értékek alapján szedték a gyógyszereket, vagy elemezgették a méréseket a vérnyomás-klubban.

?Ez az aktív-beteg program, amikor az orvos leveszi a köpenyét, és azt mutatja, hogy ugyanolyan ember, mint a páciense. Az orvosnak nem kell folyton a beteggel foglalkoznia, az emberek maguk is tudnak vigyázni az egészségükre. Ebbe a programba tökéletesen beleillik a vérnyomásmérés, amit meggy?z?désem, hogy nem szabad belgyógyászati osztályon kezelni. Klasszikus háziorvosi terület, amikor a beteg életvitelére jellemz? terápiát kell megtalálni azokkal a stressztényez?kkel együtt, amik naponta érik. Olyan gyógymódot, ami a hétköznapi életéhez igazodik úgy, hogy még akár a reggeli kávéja, vagy esti fröccse is beleférjen.? 

dr. Papp Ferenc emlékére
1947-2007